Magyar English
e-mail küldése

e-mail küldése
 

Kutatási eredmények

Szakmai működésünk kiemelt fontosságú eleme, hogy pontos, megbízható és transzparens, így mindenki számára ellenőrizhető kutatási eredményeket produkáljunk. Mivel munkatársaink a tudományos szférában is megmérettetik magukat, ez a követelmény kollégáink belső meggyőződéséből is következik. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy kutatási tevékenységünkről folyamatosan informáljuk a szakmai közvéleményt és a szélesebb nyilvánosságot. Bár ügyfeleink üzleti érdekei és az azzal összhangban lévő, belső adatvédelmi szabályzatunk nem minden esetben teszik, lehetővé, hogy eredményeinket a szélesebb nyilvánossággal is megosszuk, törekszünk minél több kutatási érdekességet nyilvánossá tenni oldalainkon. Lezárt kutatásaink esetében végtermékeket, míg a folyamatban lévő kutatásaink esetében részeredményeket és projektjeinkhez kapcsolódó fontosabb szakmai eseményeket közlünk.


2014. július 29.

Szervezeti szociodráma csoportok hatékonyság vizsgálata

A Magyar Pszichodárma Egyesület által végzett szociodráma csoportok hatékonyság vizsgálatát Magyarországon elsőként intézetünk végezte. Kutatásunk során úttörő munkát indítunk útjára, s arra tettünk kísérletet, hogy a szociodráma módszer gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatos mérőeszköz kidolgozását kezdeményezzük Magyarországon.

A kutatási jelentés letölthető innen >>>

Sajtótájékoztató a kutatásról a Magyar Pszichodráma Egyesület székházában >>>



2013. március 10.


Munkaerő-piaci elemzés - FÓMUSZ hálózati klaszterkutatás
2013. március 10.

A vizsgált célcsoport és a kutatás célja: Kapcsolathálózati együttműködésen alapuló, hosszú távú, multilaterális együttműködések kialakítása a for-profit szektor kis- és közepes vállalkozásai, a civil szervezetek valamint az egyetemi, akadémiai kutatóhelyek között, a klasztertagok piaci teljesítményének és export potenciáljának növelése, valamint a szervezetek rövid- és középtávú céljainak elérése érdekében. A kutatás célja, hogy a klaszter tagok versenyképességének és kapcsolathálózati lehetőségeinek növelésével, a tagok profitabilitását fokozza, részben a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piacra való bekapcsolásával, ezáltal terheket levéve az állami ellátó rendszerről. A kutatás része annak a törekvésnek, hogy a klaszter szervezetfejlesztési szolgáltatáscsomagjainak részeként folyamatos munkaerő-piaci elemzésekkel támogatja a tagjait, a szervezeti praxisba azonnal beépíthető humán erőforrás fejlesztési szolgáltatás csomagokkal segíti tagjai működését.

ELKÉSZÜLT KUTATÁSI JELENTÉS:

LETÖLTHETŐ ZÁRÓTANULMÁNY >>>



Nők a  műszaki felsőoktatásban - Kvalítatív és kvantitatív kutatás
2012. november 30.

A főbb kutatási célkitűzések közé tartozott annak meghatározása, hogy milyen szempontokat vettek figyelembe a hallgatók az intézmény- és szakválasztás során, mennyire volt megalapozott és tudatos a döntésük, és mennyire elégedettek az egyetemi képzéssel. Az egyetemi tapasztalatok feltérképezése során kitértünk a képességek, az eredményesség és az elvárások nemek közötti különbözőségére, illetve a nemi hovatartozásból származó előnyökre és hátrányokra is.
Az elemzés során kiemelt figyelmet fordítottunk az egyetem fiú- és lányhallgatói, illetve a fiútöbbséggel jellemezhető műszaki-informatikai (a gépész- és villamosmérnöki, valamint az informatikai) és a többi kar közötti különbségekre.


ELKÉSZÜLT KUTATÁSI JELENTÉSEK:


LETÖLTHETŐ ZÁRÓTANULMÁNY (kvalitatív elemzés) >>>

LETÖLTHETŐ ZÁRÓTANULMÁNY (kvantitatív elemzés) >>>



TÉKA (TájÉrtékKAtaszter) adatbázis és szolgáltatási rendszer
2011. február 19.

Kutatásunk a 2010 szeptemberében végzett online kérdőíves adatfelvétel eredményeit tartalmazza. A vizsgálat középpontjában a magyarországi tájértékeket tartalmazó egységes tájérték kataszter adatbázis iránti felhasználói vélemények és igények megismerése állt.
Kutatásunk a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának TÉKA (TájértékeKataszter) program részét képező projekt egyik eleme (Partnerségben a Norvég Élettudományi Egyetemmel, a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal). A TÉKA program célja egy, a magyarországi tájértékeket tartalmazó egységes tájérték katasztereket tartalmazó adatbázis kialakítása, mely jelenlétével folyamatosan biztosítaná a tájértékek adatainak gyűjtését, rendszerezését, hozzájárulva a tájvédelem és a kulturális örökségvédelem jelentősebbé tételéhez. A táji érték kataszter adatbázis létrehozásának fő célja a tájépítész szakemberek, az önkormányzatok és döntéshozók munkájának segítése, a szélesebb nyilvánosság számára az egyedi magyarországi tájérték adatok hozzáférhetővé tétele, valamint a kulturális és természeti értékek eddigi meglévő adatainak rendszerezése mellett az új terepi felmérések és a civil társadalom bevonásával a hiányzó adatok kiegészítése.


LETÖLTHETŐ ZÁRÓTANULMÁNY >>>



AUTISTA TANULÓKAT NEVELŐ, OKTATÓ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZEMÉLYI, TÁRGYI ÉS OKTATÁSMÓDSZERTANI-OKTATÁSSZERVEZÉSI FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA
2010. július 9.

A kutatás társadalompolitikai háttere: Az Országos Autizmus Stratégia, egy civil szakértők által 2008. júliusában megalkotott 5 évre szóló középtávú intézményfejlesztési koncepció, mely az autizmus spektrum zavarral érintett (autista) hazai népesség életminőségének javítását célozza. Ennek első lépése a jelenleg az országban elérhető autizmus-specifikus oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások és intézményrendszerek elemeinek felmérése, amire az autizmus-specifikus intézményi ellátás fejlesztését lehet alapozni. A vizsgálati modulljainak kapcsolódása az autista emberek életminőség javítéásához: A vizsgálatunkaz Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), valamint a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) közös, az autizmus-specifikus fejlesztés és oktatás minőségi kritériumrendszerének tartalmi kidolgozásával kapcsolatos programjának keretein belül készült. A teljes kutatás több modult tartalmazott, egyik része kérdőíves módszerrel mérte fel a magyarországi helyzetet, másik része pedig egyéni interjúk és fókuszcsoportok alkalmazásával esettanulmányokat készített a magyar közoktatás érintett szereplői körében.

Vizsgálatunk két fő kutatási modult foglalt magában.

I. KVANTITATÍV KUTATÁSI BLOKK
2010. januárja és márciusa között összesen 224, autista gyermeket oktató-nevelő közoktatási intézményt kérdeztünk meg. A kutatási eredmények alapján eémondható, hogy az intézmények közel felében hiányzik autista gyermekek minőségi oktatásának valamely személyi feltétele. A problémát leggyakrabban az okozza, hogy az autista gyermekekkel közvetlenül foglalkozó személyek nem megfelelő számban és módon vannak jelen az intézményekben: főállású gyógypedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek hiányoznak leginkább, továbbá fontos lenne, ha megvalósulna autista gyermekekkel közvetlenül foglalkozó személyek autizmus-specifikus képzése.


II. KVALITATÍV KUTATÁSI BLOKK
A kérdőíves felmérés mellett kvalitatív módszerekkel is vizsgáltuk a témát: személyes interjúkat készítettünk autista tanulókat oktató intézmények fenntartóival, illetve fókuszcsoportos interjúkat végeztünk autista gyermekeket nevelő szülők, gyógypedagógusok, óvodapedagógusok, tanárok és intézményvezetők részvételével. A kvalitatív vizsgálatok eredményeit külön tanulmányban foglaltuk össze.

LETÖLTHETŐ ZÁRÓTANULMÁNYOK:



I. A fókuszcsoportos és interjús kutatás eredményei >>>

II. Az országos kérdőíves felmérés eredményei >>>



HALLÁSSÉRÜLT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJA ÉS MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓJA
Diákok, szülők és szolgáltató intézmények körében végzett kutatási tapasztalatok tükrében
2009. november 30.

I
ntézetünk a „Hallássérült fiatalok eredményes munkába állítása érdekében szakképzést és pályaorientációt segítő középiskolai szolgáltatáscsomag kidolgozása” program keretében 2009 júliusától novemberéig átfogó, kvantitatív kutatást végzett a hallássérült fiatalok iskolai és munkaerő-piaci integrációjának témakörében. A kutatás három fő részre tagolódott,

(1) a hallássérült fiatalok,
(2) a hallássérült gyermekek szülei, valamint
(3) a hallássérült fiatalokkal kapcsolatban álló intézmények

körében végeztünk kérdőíves adatfelvételen alapuló elemzéseket. A munka céljai közé tartozott a konkrét vizsgálati populációra vonatkozó adatok feldolgozása és elemzése mellett az is, hogy egyfajta pilot study-jelleggel kialakítson és a gyakorlatban teszteljen egy, a későbbi hasonló tematikájú regionális, kistérségi, vagy országos hatókörű vizsgálatok során használható módszert és kutatási eszközt

További részletek (Letölthető zárótanulmány) >>>



A MUNKA PRESZTÍZSE MAGYARORSZÁGON: Változatlanul az orvosok az élen
2009-02-22


2009 januárjában felmérést végeztünk pályaválasztás előtt álló, valamint karrierjük kezdeténe lévő fiatalok körében a munkavégzés és az egyes foglalkozások presztízsének megítéléséről on-line felmérés formájában.

A munkavégzéssel kapcsolatos vélemények közül a megkérdezettek leginkább azzal értettek egyet, hogy csak olyan munkát érdemes csinálni, amiben örömét leli az ember: a dolgozók 41,7%-a és a tanulók 36,7%-a teljes mértékben egyetértett ezzel az állítással. A leginkább elutasított vélemény arra vonatkozott, hogy a szellemi munka többet ér, mint a fizikai munka: a dolgozók 38,3%-a és a tanulók 33,9%-a egyáltalán nem értett egyet a kijelentéssel. A dolgozó és a tanuló megkérdezettek véleménye abban a kérdésben tért el a leginkább, hogy hol lehet (jó) munkát találni: míg a dolgozók 30,9%-a értett teljesen egyet azzal a véleménnyel, hogy „manapság aki akar dolgozni, az talál munkát Magyarországon”, addig a tanulók körében csupán 15%-os a teljesen egyetértők aránya, valamint a tanulók 13,8%-a osztotta teljes mértékben azt az elképzelést, hogy „igazán jó állást csak külföldön lehet találni”, míg a dolgozók csupán 8,5%-a tartozott a teljesen egyetértők közé.



A munkavégzés motivációt illetően az előzőeknek némileg ellentmondó eredményeket kaptunk, ugyanis a materiális indok messze megelőzi a többi motivációs tényezőt, a munka örömet és megbecsültséget szerző funkcióját tartották a legkevésbé fontos szempontnak.


Az anyagi akkor is a legelső szempont volt, amikor a megkérdezetteknek azt kellett eldönteniük, hogy egy foglalkozás presztízsét milyen mértékben határozza meg az, hogy mekkora felelősséggel és hatalommal jár, mennyi tudás, szakismeret szükséges hozzá, mennyi pénzt lehet keresni vele, illetve mennyire hasznos a társadalom számára. A foglalkozás által elérhető jövedelmet az ahhoz szükséges tudás, valamint az azzal járó felelősség követi a foglalkozás presztízsének megítélésében. A társadalmi hasznosság és a foglalkozással járó hatalom csak kismértékben határozza meg a foglalkozás presztízsét, utóbbi pedig a tanulók számára fontosabb.


Az egyes foglalkozások presztízsét illetően megkérdezettek szerint a legmagasabb társadalmi megbecsültség az orvosok munkáját övezi: a dolgozók 14,9%-a a presztízs-ranglétra legmagasabb fokára helyezte őket, 42,5%-uk pedig az első három helyezés valamelyikét adta az orvosoknak. A tanulók esetében 23,6% és 45,5% a megfelelő arány. Az orvosokat a felsővezetők, a mérnökök, a tudományos kutatók és az ügyvédek követik. A ranglista alján szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokat találunk: a takarítókét, a betanított munkásokét és a rakodómunkásokét. Utóbbi foglalkozást a dolgozók 10,9%-a és a tanulók 9,1%-a a legalacsonyabb presztízsű szakmának ítélte, továbbá a dolgozók 43,7%-a és a tanulók 45,5%-a a három legalacsonyabb presztízsű foglalkozás közé helyezte.




NAGYVÁLLALATI SZEKTOR: A TOP 500 HR vezetői csökkenő létszámot prognosztizálnak
2008-02-26


Közelmúltban lezárult nagyvállalati szervezetkutatásunk során az árbevétel tekintetében legnagyobb 500 vállalat emberi erőforrás tervezésével kapcsolatban is méréseket végeztünk. Kiemelendő, hogy a 2008. évi tervekkel kapcsolatban átlagosan 35,9%-os létszámcsökkenést várható. A Magyarországon működő nagyvállalatok átlagosan 1040 főre tervezik idei átlagos alkalmazotti létszámukat. Ennél az adatnál ugyanakkor viszonylag nagyszámú bizonytalankodó vállalatot találtunk, a cégek 6,4%-a nem tudta előre jelezni 2008-as alkalmazotti létszámra vonatkozó terveit. Ez a HR tervezési adat minden bizonnyal meghaladja a természetes fogyásból eredő létszámcsökkenést, így átlagosan létszámcsökkentéssel kell számolnunk a magyar nagyvállalati szektorban.

További részletek >>>


KKV SZEKTOR: A hazai kis- és középvállalatok kevés külföldit foglalkoztatnak
2008-01-15

Lezárult felmérésünk a 250 főnél kevesebb, de 9 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek körében. A megkérdezett kis- és középvállalati munkáltatók mindössze 8%-a foglalkoztat állandóan vagy alkalomszerűen külföldi munkavállalót, 84,7%-uk, esetében erre még egyszer sem akadt példa. Feltételezzük, hogy a fennmaradó döntő többség (92%) teljes mértékben tapasztalatlan a külföldiek munkavállalását illetőn, illetve korábbi cégeinél szerzett esetleges ismereteiből illetve környezete, személyes beállítódásai vezérlik későbbi válaszaikban. Ezzel kapcsolatban hívjuk el a figyelmet a magyar társadalom nemzetközi léptékben is magas idegenellenes beállítódásaira, melyet több szakértő rendszeresen megerősít, mérésekre alapozott elemzéseivel.

Kutatási jelentés a témában (letölthető szerverünkről) >>>


MÉDIA KUTATÁS: A menekültügy reprezentációja a magyar sajtóban
2007-10-15

A sajtókép-kutatás során a két vezető hazai napilap menedékkérőkről kialakított képét elemeztük kétfajta módszer segítségével: deskriptív és exploratív elemzések tartalom elemzés elvégzésére kerítettünk sort. Egyrészt leíró információkat szolgáltatunk a menedékkérők magyar sajtóban való megjelenéséről, másfelől megkísértünk magyarázó modelleket kidolgozni arra nézve, hogy milyen háttértényezők működnek a sajtó menedékkérőkkel kapcsolatos képe mögött.

További részletek >>>


KROLIFY A MÉDIÁBAN: DUNA TV interjú a Krolify menekültügyi kutatásai kapcsán
2007-10-02


A Duna TV Sors-Váltó c. műsorában a KROLIFY menekültügyi kutatásairól is informálta a világot. Az intézet kutatásvezetője mellett neves hazai menekültügyi szakemberek mondják el tapasztalataikat a menedékkérőkről. Jogi dimenziók, a befogadó állomások szakemberei az Igazságügyi és rendészeti Minisztérium szakembere, valamint a menedékkérőkkel foglalkozó neves hazai ngo-k szakembereivel készített interjúk részletes bepillantást nyújtanak a hazai menekültügy legfontosabb kérdéseiről, bepillantást engedve a néhány európai létékű dimenziójába.

További részletek (riportfilm) >>>

Kutatási jelentés a témában (letölthető szerverünkről) >>>


CSR - VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS: Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási gyakorlata
2007-09-30

Felmérésünkben a kvantitatív (kérdőív) és kvalitatív (strukturált interjú, fókuszcsoport) módszerekkel vizsgáltuk a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási gyakorlatát hazai nagyvállalatokat körében. Kutatásunk hiánypótló, hisz bár a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásáról számos közgazdaságtudományi, szervezetszociológiai, illetve több tudományterületet felölelő fogyatékosságtudományi elemzés lát napvilágot világszerte, Magyarországon egyelőre relatíve kevés a megjelenő munkák száma a foglalkoztatáspolitikával, munkatudománnyal foglalkozó szaktudományos írások körében. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rátája, gazdasági aktivitása, valamit iskolai végzettsége világszerte, így Magyarországon is elmarad a népesség egészéhez képest. Ebben az összefüggésben a hazai statisztikák az Unió átlagához képesti elmaradást (is) tükröznek. Magyarországon több mint 550 ezer fogyatékos személy él, kb. 9%-uk dolgozik. Közel 500 ezer fő (aktív korú személy) részesedik rokkantsági nyugdíjban, és mintegy 200 ezren kapnak járadékot. Szomorú, hogy a nem foglalkoztatott fogyatékos személyek mindössze 4%-a keres munkát. Az éves szinten munkakeresőként regisztrált több mint 40 ezer fő megváltozott munkaképességű személy harmada talál munkát.


További részletek >>>


SZERVEZETI INNOVÁCIÓK: Vállalatok innovációs tevékenysége 2007-02-26 - 10:43:48

A vállalatok innovációs aktivitása nemcsak a versenyképesség, a fenntartható gazdaság fejlődése, de a munkaerőpiacra gyakorolt hatása miatt is jelentős faktor, bármely nemzetgazdaság működésében. Az innovatív tevékenység magában foglal minden olyan fejlesztést, megújítást, amely új technológiák, termékek, szolgáltatások, ismeretek létrehozását eredményezi, kezdve az ötletek gyűjtésétől, az ezekkel kapcsolatos ismereteken keresztül a piaci bevezetésig. Ez a fejlesztés nem kizárólag magának a terméknek, szolgáltatásnak, tudásnak a kifejlesztésére irányul, hanem magába foglalhatja a technológiák módosítását, a szervezeti átalakítást, a társadalmi megújítást vagy más területekre kiterjedő korszerűsítést.


További részletek >>>



Archívum:

Válogatás a Krolify korábbi kutatási eredményeiből



Rugalmas tömegközlekedési rendszerek bevezethetőségének vizsgálata


Bármely nagyváros és agglomerációjának közlekedése szorosan összefügg. Bizonyított, hogy a városokban megjelenő forgalomnak esetenként több, mint fele a városkörnyékről származik. Intézetünk kombinált módszertan segítségével térképezte fel a győri kistérség lakosságát a rugalmas közlekedési rendszer piaci bevezethetőségének lehetőségével kapcsolatban. Kutatásunk kvalitatív és kvantitatív kutatási megoldásokat kombinált


Összefoglalás a kutatás eredményeiről (pdf - 149 kb) >>>


A távmunkavégzés munkaszervezeti bevezetését meghatározó tényezők - nemzetközi kutatás

A távmunka egyike azoknak az összetett társadalmi és gazdasági jelenségeknek, amelyekkel kapcsolatban a tudományos elemzések és gyakorlati igények szoros összefonódása tapasztalható. Az Európai Unió távmunkavégzés ösztönzésére vonatkozó, empirikus elemzésekre támaszkodó irányelvei egyik szemléletes példáját szolgáltatják a tudományos eredmények és a gyakorlati igények napjainkban tapasztalható összefonódásának. Kutatásunkban leginkább szervezet- és munkaszociológiai elemzésekhez kapcsolódunk, így tudományos igényeknek kívánunk megfelelni. Ugyanakkor gyakorlati kérdések megválaszolásához is hozzájárulunk, amennyiben olyan szervezeti háttértényezőket elemzek, amelyek jelentőségüknél fogva kiemelkedő szerepet töltenek be a távmunkavégzés elterjedését befolyásoló tényezők között. Kutatásunkban a távmunkavégzés munkaszervezeti bevezetését meghatározó szervezeti háttértényezők azonosításával és azok működési mechanizmusaival foglalkozunk. Célunk egy olyan általános modellkísérlet megalkotása, amely egységes, kvantitatív keretek közt elemzi a távmunkavégzés munkaszervezeti bevezetésével kapcsolatban releváns szervezeti háttértényezőket. Elemzésünk empirikus alapját öt európai régió (Emilia-Romagna Régió – Olaszország, Közép-Dunántúli Régió – Magyarország, Tamperei Régió – Finnország, Nyugat-Londoni Régió – Egyesült Királyság, Rhône-Alpes Régió – Franciaország), összesen 1664 mikro-, kis-, és középvállalata körében végzett kvantitatív felmérés adatai adják.

Összefoglalás a kutatás eredményeiről (pdf - 632 kB) >>>


Állami támogatásban részesülő szervezetek gazdálkodása


Elemzésünk egy speciális vállalati szegmensre, a fogyatékossággal élő emberek munkavállalásában jelentős szerepet betöltő, ún. „célszervezetek" gazdálkodási gyakorlatára fókuszált. Vizsgálatunk kiemelt témaköreit a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatási gyakorlatának jellemzése és a célszervezetek HR praxisával összefüggő kérdések adták. Kitüntetetett figyelemmel elemeztük a foglalkoztatási rehabilitáció különféle elemeinek alkalmazását.


Összefoglalás a kutatás eredményeiről (pdf - 860 kb) >>>



A TOP 200 foglalkoztatási gyakorlata

A menedzsmenttudományban a 90-es évek óta nagy jelentősége van a „közvetlen külföldi tőkebefektetés” (FDI) vizsgálatának. Az FDI magyar makrogazdaságra gyakorolt közvetlen hatásairól relatíve egyszerűbben lehet képet kapni, amennyiben az egész nemzetgazdaságra jellemző makroökonómiai mutatókat vizsgáljuk. Kevésbé van konszenzus az FDI közvetett hatásainak megítélésében.


Összefoglalás a kutatási koncepció elméleti hátteréről (pdf - 95 kb) >>>


 
 
 
 
Vissza a főoldalra | Kapcsolatfelvétel